Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április 21, 2019

Irány a taxi!

Kép
Iránytaxi a маршрутка. 1) Visszapillantó Ez a közlekedési forma (jitney) Amerikában jelent meg a múlt század elején, és terjedt el világszerte. Moszkvában az 1930-as évektől közlekedett ilyen – többnyire megadott útvonalon, de az utas igénye szerinti helyen megálló – jármű (ám nem minden városban volt transzfer). A 2010-es évek elejétől – a többi tömegközlekedési eszközhöz hasonlóan – szigorú jogszabályok határozzák meg a marsrutkák tevékenységét. Ezért ma már nincs is Oroszországban – klasszikus értelemben vett – ahol-akarok-megállok taxi. Az egyik legnagyobb moszkvai személyszállító cég az « Автолайн »; olyannyira meghatározó a szerepe, hogy az « автолайн » a marsrutka szinonimája lett. De továbbra is létezik a « маршрутное такси », « маршрутка » megnevezés. 2) Szól a zene     (а) IOWA « Маршрутка » (Az IOWA [« Айова »] belarusz–orosz együttes; a névválasztás magyarázata: USA-állam; Slipknot-album; ’Idiots Out Wandering Around’.)     ( б ) Текст песни « Маршрутка »

Önevők-e a szamojédek?

Kép
...avagy mennyire csalafinta a népetimológia? 1) Финно-угорский мир. Az uráli nyelvcsalád (az orosz nyelvű szakirodalomban ’ финно-угорский мир ’) két ága: a finnugor és a szamojéd. A számi eredetű, ’számik földje’ jelentésű « самае-едне »-ből alakult ki az orosz nyelvben a « самоядь », majd ennek lett – valószínűleg népetimológiás – változata az ’önevő’-ként is értelmezhető « самоед ». A sértő(nek vélt) szamojéd nevet – 1938-ban, egy Prokofjev nevű nyelvész javaslatára – « самоди́ец »-re cserélték. A szamogyíjec forma a magyar nyelvben nem honosodott meg. Az Oroszország területén (elsősorban Arhangelszk, Tyumeny, Krasznojarszk környékén) élő nyenyec ( ненец ), enyec ( энец ), nganaszán ( нганасан ), szölkup ( сёлькуп ) nyelvet beszélők száma összesen nem éri el a százezret; több szamojéd nyelv (a kamassz, mator/motor, kojbál…) pedig már ki is halt. Az enyecek, nyenyecek, szölkupok, nganaszánok elnevezése – követve az ’ember’ jelentésű önelnevezésüket – az 1930-as évekbe

Ceruzarajz

Kép
A golyóstoll angol neve a magyar tollfejlesztő Bíró László József nevéből – köznevesüléssel – lett ’biro’. Az orosz nyelvben pedig a ceruza jelentésű ’карандаш’ köznévből keletkezett tulajdonnév. Részlet Dmitry Glukhovsky A Rituálé című elbeszéléséből (Orosz népellenes mesék. Helikon Kiadó, 2019, 281.) ( по сборнику Дмитрия Глуховского « Русские рассказы ») 1) Köznévből tulajdonnév A moszkvai születésű, de francia származású 19. századi karikaturista Emmanuel Poiré ( Эммануил Яковлевич Пуаре ) ugyanis az orosz ’ карандаш ’ szó franciásított, ezáltal nemesített Каран д’Аш (Caran d’Ache) alakját választotta művésznévnek. Ismertséget, elismerést alapvetően a politikai témájú karikatúráival szerzett. De ő volt az, aki elsőként próbálkozott a képregény és a rajzfilm műfajával is ( он считается одним из родоначальников жанров комикса и мультипликации ). A művész iránti tiszteletből vette fel a múlt század elején alapított, márkás tollak és egyéb íróeszközök készí

Hason? Ló? Hasonló

Kép
Könnyebb megjegyezni egy-egy szót, szerkezetet valamilyen hasonlóság alapján. A gyűjteményben lévő orosz szavak, szóalakok hangalakja hasonlít valamely magyar szó(alak)ra.  Összefűzhetjük őket mondatokká is (Lesz kanál, uborka, cipócska?). De egy-egy szóból is kialakulhat akár egész szerkezet is: балалайка , vagyis: bal al(só) ajka. És létrejöhet akár egész mondat is. Mint a képen lévő 'kötényruha, ujjatlan női ruha (eredetileg népi viselet)' jelentésű сарафАн szóból. 1) Kissé a hamis barátokra akarnak hasonlítani.      семь [ szem] ’hét’      раз [ ráz ] ’egy/szer’      сорок [ szórok ] ’negyven’      папой (папа) [ papolj ] ’apuval’      ниток (нитка) [ nyitok ] ’cérnagombolyagoknak a’      мужика (мужик) [ muzsika ] ’muzsikot, férfiit’      марок (марка) [ marok ] ’bélyegeknek a’      шарика (шарик) [ Sárika ] ’gömbnek a’      пятью (пять) [ Pityu ] ’öttel’      сот (сто) [ szót ] ’száznak a’      санок (санки) [ szánok ] ’szánkónak a’      банок (банк