Így kezdődik… a gyakran kézbe vett

Mára a nagyon-kedvencek közül kívántam hozni egy mondatot. Mivel azonban sehogyan sem tudtam sem szerzőt, sem regényt választani, ezért kiszámolóval sorsoltam. S így lett az akire-jön-tizenhárom a Jákob lajtorjája.
Írója – bár be sem kell mutatni – a jövőre nyolcvanéves (1943-ban született) Ludmila Ulickaja.


1) Это сложное предложение. Ez egy összetett mondat
Младенец был прекрасен с первой минуты появления на свет – с заметной ямкой на подбородке и аккуратной головкой, как будто из рук хорошего парикмахера: короткая стрижка, точно как у матери, только волосы посветлее.
            (Людмила Улицкая «Лестница Якова». АСТ, 2015, стр. 13)
A kicsi gyönyörű volt világrajöttétől kezdve – jól látható gödröcske volt az állán, takaros fejecskéje mintha egy kiváló fodrász keze alól termett volna ott: rövidre nyírt frizura, mint az anyjának, csak kissé világosabb volt a haja.
            (Ludmila Ulickaja: Jákob lajtorjája. Magvető, 2016, 7.; ford.: Goretity József)

2) Поставьте ударения в первом предложении романа-притчи. Hangsúlyjelölés 
    Milyen eléréseket tapasztaltak a különféle programokkal hangosított szövegben? 

3) Visszaolvasó

4) Take home message
### новорождённый ’újszülött’ 
### младенец ’csecsemő’
### малыш ’kisgyerek’

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

18 karikás

Nagy Péter Moszkvában

Az a bizonyos kis fekete