Bogyó. Ягода

Egészséges és ízletes szörpként (сок), limonádéként (лимонад), gyümölcsléként, vagyis afféle színes limonádéként (морс), dzsemként (варенье).


(1) A képen lévő minden növénynév utolsó előtti szótagja hangsúlyos (брусни́ка ’vörös áfonya’; черни́ка ’fekete áfonya’; клю́ква ’tőzegáfonya’; голуби́ка ’hamvas áfonya’; моро́шка ’mocsári hamvas szeder’; земляни́ка 'erdei szamóca').

(2) A «Калина» (a cím a berkenyefélékhez tartozó növény neve) nem népdal; szerzője Ivan Larionov. A 19. század közepén keletkezett dalt az Alekszandrov-együttes tette világhírűvé. Napjainkban a leghíresebb Kalinka-előadó: Вадим Петрович Ананьев. [Ő az együttest ért tragikus repülőgép-szerencsétlenség egyik túlélője.] Számos felvétele közül ez az egyik Калина.
A dalszövegben – igaz, nincs se homoktövis (облепи́ха), se ribizli (сморо́дина), de – van két másik, bogyótermést hozó növény. Melyek ezek?
Ах, красавица, душа-девица, / Полюби же ты меня! / Ай-люли, люли, ай-люли, люли, / Полюби же ты меня! // Калинка, калинка, калинка моя! / В саду ягода малинка, малинка моя!

(3) A biológia iránt érdeklődőknek:
rendszertani besorolás (научная классификация)
ország (царство) – növények (растения)
törzs (отдел) – zárvatermők (цветковые ~ покрытосеменные)
osztály (класс) – kétszikűek (двудольные)
rend (порядок) – rózsavirágúak (розоцветные)
család (семейство) – rózsafélék (розовые)
nemzetség (род) – eper (земляника)
faj (вид) – erdei szamóca (земляника лесная)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

18 karikás

Nagy Péter Moszkvában

Szoborrá vált betű