A politikus nem inas, hanem -ин-es családneve

Фамилии политических деятелей с суффиксом на -ин.
1) ПУТИН ~ Putyin
A szó töve a путяй ’1. útközben született gyermek; 2. a bebugyolált; 3. az elveszett, az összezavart ember’ jelentésű szó. A nyelvészek által elfogadott szómagyarázat mellett további 62 – politikai ízléshez igazított – népi etimológiás próbálkozást is találunk az interneten.
A hangsúlyra ügyelni kell, hiszen a Пу́тин családnév, a пути́н (poutine) kedvelt kanadai gyorsétel: sült krumpli sajttal, barnamártással, esetleg rákkal.
A média Putyint gyakran a teljes név kezdőbetűi alapján ВВП-ként említi, ami egyben a bruttó hazai termék (валовой внутренний продукт), azaz a GDP orosz megfelelője is.
És a Putyin szó nem tévesztendő össze a Penzában 2013-ban átadott nanotechnológiai park (Пензенский универсальный технопарк инновационных нанотехнологий) nevéből alkotott ПУТИН betűszóval sem.
2) ЛЕНИН ~ Lenin (a mai szabályok szerint Lenyin)
A(z ál)név a Léna folyó nevéből és a hozzáillesztett -ин képzőből áll. Lenin, azaz Vlagyimir Uljanov (Владимир Ульянов) már 1901-ben (másik forrás szerint 1912-től) használta aláírásként ezt az 1917-től véglegessé lett névváltozatot. Ám írásai között nincs nyoma annak, miért éppen ezt az álnevet (псевдоним) választotta.
Az egyik gyakori magyarázat szerint a bolsevik Uljanov így akart visszavágni a menysevik Plehanovnak, aki Volgin, azaz Volgaiként írta alá munkáit.
Van olyan verzió is, mely szerint Lenin az egyik szerelmének a nevét kölcsönözte. Ennek alapján a „lehetséges” névadó lehet akár a Kazánból származó Елена Ленина, akár a Mariinszki Színház kóristája, Елена Зарицкая, akár Uljanov titkárnője, Елена Стасова is.
Az viszont tény, hogy Vlagyimir Iljics Uljanovnak volt egy Nyikolaj Lenyin, valós személy nevére kiállított hamis útlevele.
3) СТАЛИН ~ Sztálin
Eredeti családneve Джугашви́ли, de Ио́сиф Виссарио́нович Ста́лин-ként lett ismert. A név az ’acél’ jelentésű сталь főnévből jött létre.
Sztálin 70. születésnapján, 1949. december 21-én Budapest a 70-es troli átadásával tisztelgett a szovjet vezető előtt.
A mai Dunaújváros neve 1951–1961 között Sztálinváros volt, de a környékbeliek a várost csak SztAlinnak nevezték, á helyett a-val (Busszal jársz Sztalinba?).
Az ötvenes évek ünnepségeinek (és még később is) elengedhetetlen eleme volt Sztálin kedvenc dala, a grúz Szuliko (a felvételen orosz és grúz nyelven).
4) Е́ЛЬЦИН (Ельци́н) ~ Jelcin
Borisz Jelcin Oroszország első elnöke volt (1991–1999). Családneve vagy a török eredetű ’hírnök’ jelentésű ragadványnévből származtatható, vagy az orosz nyelvjárási ельца szóból, amelyet használtak a fenyő, valamint az esküvői kuglófon lévő fenyő formájú dísz (украшение из теста в виде ёлочки на свадебном каравае) megnevezésére is.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

18 karikás

Nagy Péter Moszkvában

Szoborrá vált betű