Csak semmi pánik

Без паники

(1) 100 éves. 100 лет

1918-ban – ennek éppen 100 éve – jelent meg az új, lényeges változásokat tartalmazó, többször módosított, de a jelenleg érvényben lévő 2006-os kiadás alapjául is szolgáló orosz helyesírási szabályzat.

Mi változott 100 éve?

– Eltörölték a Ѣ (ять), Ѳ (фита), I betűk használatát, s bevezették helyettük a Е, Ф, И formákat.

– Megszűnt a szóvégi Ъ, szerepe szerint csak ún. elválasztójel lett; de helyét még választható módon  aposztróffal [’] jelölhették (végérvényesen 1938-ban szüntették meg a keményjel szóvégjelölő funkcióját).

– Módosult a melléknévi alakok jelölése is: az -аго-t a -его és -ого váltotta fel tárgy- és birtokos esetben, nő- és semlegesnemben a többes számú -ыя, -ія helyére -ые, -ие került (старыя школы > старые школы; новыя изданія > новые издания); és ekkor jelent meg a ея-t, о нея)-t felvÜtemezés
áltó её (о неё) alakváltozat is.

Az 1930-as évek reformjai „pontatlanítottak”, vagyis eltörölték a pontot a cím után és bizonyos mozaikszókban.

1942-ben kötelező jelleggel bevezették a -ё használatát, majd ugyanezt 1956-ban választhatóvá tették, a 2006-os szabályzat pedig e témában még megengedőbbé vált (a -ё-ról szól a Mindennapi blog 2017. január 10-i bejegyzése).

(2) A nyelv változik. Язык постоянно меняется
Az orosz helyesírás 100. évfordulóján készült a beszélgetés a gramota.ru tanácsadó portál főszerkesztőjével (главный редактор сайта «Грамота.ру»).

A válaszadó kiemeli a nyelvi változás meglétét, és részletesen foglalkozik az orosz szóhangsúly módosulásával és néhány – többnyire idegen eredetű – főnév nemváltásával.

Az egykori igényes «библиОтека» hangsúly ma már régiesnek hat. A kezdetben nőnemű «шампунь» ’sampon’ и «тополь» ’nyárfa’ jelenleg hímnemű. A népszerű «солянка» leves neve még a 20. század közepén is «селянка», vagyis ’falusi étel’ («сельское кушанье») volt.

Korábban a «метро», «авто», «кино», «такси» hímnemű volt, ma pedig semlegesnemű. Ugyanez a semlegesülési változás történik a jelenlegi norma szerint még hímnemű «кофе» szóval is. E módosulás eredményeként lesz része a «кофе» is annak a rendszernek, amely szerint az orosz nyelvben a magánhangzóra végződő, nem ragozható, élettelen főnevek (általában) semlegesneműek.

Az is érdekes, hogyan változik a főnevek többes száma. A «крем» szó normakövető többes száma a «кремы», a «крема» viszont régies. Ellenben az egykori «домы», «томы», «катеры», «паспорты», «профессоры», «поезды» alakokat a mai használatban a «домА», «томА», «катерА», «паспортА», «профессорА», «поездА» forma váltotta fel.

Nagy (nyelvészeti) vita folyik a «звонИть» ’telefonál’ ige kapcsán a hangsúlyváltásról. A (jelenleg normaszerű) «звонИт» helyett ugyanis nagy gyorsasággal terjed a «звОнит» forma. Nem kell meghökkenni e módosuláson, hiszen ez beleillik abba a nyelviváltozás-sorba, amely korábban már az «учИть» ’tanul’, «катИть» ’cipel’, «платИть» ’fizet’, «дружИть» ’barátkozik’, «ценИть» ’értékel’ igéket érintette. Hiszen korábban ezekben az igékben is a toldalékra esett a hangsúly, és csak később váltak a ma használatos «Учит», «кАтит», «плАтит», «дрУжит», «цЕнит» alakúvá.

A cikk – amelynek a mára már szinte eltűnt «проклятые австрияки!» ’átkozott osztrákok’ szóértelmezés kapcsán osztrák–magyar vonatkozása is – érinti, de nem fejti ki, milyen változásokat hoz a nyelvbe(n) a szóátvétel és a szleng.