Állandósultak

A képen négy állandósult szókapcsolat található. 



A szöveg pedig a frazeologizmusok eredeti jelentését tartalmazza. 

Az 1889-es párizsi világkiállításra elkészült Eiffel-torony alakja – sokak szerint – szögre hasonlított. Így alakult ki a «гвоздь выставки» 'a kiállítás szöge' szókapcsolatból a 'valaminek a csúcsa' jelentésű kifejezés.


Valaha a nemesfémből készült pénzek eredetiségéről úgy győződtek meg az emberek, hogy ráharaptak a pénzérmére. Ebből ered a «раскусить человека» is, vagyis az ember igaz vagy hamis voltának utánajártak. Így tehát ismerik, mint a rossz pénzt. A kifejezés rokonértelmű párja a «знать на зубок», vagyis töviről hegyire utánajár, alaposan ismer valakit, valamit.


Egykor péntek volt a vásár napja. Ekkor az árus megenged(het)te, hogy a termék árát a vevő csak a következő vásár alkalmából fizesse ki. Azonban arra, aki megszegte az ígéretét és nem fizetett, azt mondták, hogy ’nála hét péntekből áll a hét’ («У человека семь пятниц на неделе».), vagyis az ilyen embernek nem lehet hinni, mert nem szavahihető ember


«пьяный зюзя» szókapcsolatot Puskin is használta az Anyegin című verses regényében. A «зюзя» a Pszkov környéki nyelvjárásban ’disznó’-t jelent(ett). Így aki «пьяный зюзя» ~ «пьяный в зюзю», az leitta magát a sárga földig, azaz részeg, mint a disznó.

Роман в стихах А. С. Пушкинa «Евгений Онегин»
С коня калмыцкого свалясь, / Как зюзя пьяный…
Így tűnt ki részegen, csatában: / Kalmük lováról sárba dűlt... (6. fejezet, 5. strófa; Áprily Lajos ford.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

18 karikás

Nagy Péter Moszkvában

Szoborrá vált betű