Szóval kép? Szovjet textil
A szecesszióval rokon és a konstruktivizmus elemeit is magába foglaló art déco (ар-деко ~ деко) az 1930-as évek francia eredetű díszítőművészete. Szovjet „atyamestere” az ún. agitációs textíliáival ismertté lett Burilin (Сергей Петрович Бурылин — мастер советского текстиля, агитационной ткани 1930-х годов). Az ő mezőgazdasági és ipari motívumokat (силуэты фабрик, детали механизмов, станки, краны, трактора, паровозы, лампочки, снопы, фигуры рабочих…) tartalmazó rajzait nyomtatták a ruhaiparban felhasznált krepp-, szatén-, vászon-, kalikóanyagokra.
A fehérítetlen gyapotból készített, vászonnál finomabb textilanyag a kalikó, vagyis a ситец. Az indiai Kálikutból származik. Könyvkötésre is használják.
1) Мотивы. Motívumok
Какие мотивы находятся на ситце Бурылина?
Сколько там домов и тракторов?
2) «Трактора» или «тракторы»? Akkor melyik?
Mindkettő létező forma. A címben szereplő, többes számú ’traktor’ трактора́ alakja régies, amelyet legújabban a тра́кторы forma vált fel.
Arra viszont ügyelni kell, hogy az -а́ végű többes számban minden esetben véghangsúlyos a szóalak (я вижу трактора́; колёса тракторо́в; я иду к трактора́м; я управляю трактора́ми; я говорю о трактора́х); míg az -ы-s többes számokban az esetvégződések hangsúlytalanok (тра́кторы; тра́кторов… о тра́кторах).
Gyűjtsön további, -а́-s (-я́-s) többes számú hímnemű főneveket! Alkosson velük mondatot (szöveget)!
На ситце не только старые трактора́, но и старые дома́.
___________________________________________
___________________________________________
___________________________________________
3) Képes lapok
4) Végszó
агитация ’agitáció’
A nőnemű főnév többes számban nem(igen) fordul elő.
Как проводится агитация? Не разводите агитацию: всё уже сделано!
◙ ◙ ◙
A digitalizáció következtében (vagy eredményeként) gondolkodásmódbeli változás zajlik, hiszen nem csak – vagy nem elsősorban – hagyományos értelemben vett betűkkel, hanem leginkább képekkel szembesülünk. Ezért szorul Márai Sándor (1943-as Füves könyv-beli) „csak az ember olvas” klasszikus megállapítása immár kiegészítésre: csak az ember olvas nyomtatott könyvből és/vagy internetes felületről.
Ezt a technikai-technológiai lehetőséget azonban mindenképpen célszerű hasznunkra fordítani. Így is, mint e vasárnaponként jelentkező, képzőművészeti alkotásokra épülő bejegyzéssorozatban. A képhez illesztett feladatok, kérdések a különböző szövegszintek (szavak, szókapcsolatok, mondatok, bekezdések, szövegegész) megértését segítik.
A meglévő háttértudásunk és a képi információk együttes alkalmazásával ugyanis megerősödik a szó szerinti, az értelmező, a bíráló, az alkotó szövegértésünk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése