Szóval kép? Egy naiv festő munkája
November ötödikéhez régi (más országokba is eljutott) orosz hagyomány kapcsolódik. A Jákob-napi őszbúcsúztató szokásos népi játéka volt az ún. döngicsélés (жужжание — пчелиная игра). Úgy tartották, ha ezen a napon minél több mézet eszik a ház népe, akkor annál hangosabban tudja utánozni a méhzümmögést. És minél hangosabb az így keletkezett méhzsongás, annál nagyobb lesz tavasszal a méhrajzás, ősszel pedig gazdagabb a méztermés.
Ám az is valószínű, hogy akkor volt intenzívebb a méhzümmögés, ha nemcsak medovikot (медовик) és csakcsakot (чач-чак) majszolgattak, hanem mézes teát (чай с мёдом) és egy kis medovúhát (медовуха) is kortyolgattak közben…
1) Живопись и пчеловодство. Festészet és méhészkedés
Kaptár, méz, méhes, méh… (klasszikus) orosz festményeken – sokféle változatban
2) Излюбленная тема — мёд. A méz mint kedvelt téma
Agyija Szitgyikova (Адия Хабибулловна Ситдикова, 1913–2000) baskír származású festő, Érdemes Művész és a Népművészet Mestere (Заслуженный и Народный художник Башкортостана).
Képeinek visszatérő motívuma a méz (Аромат мёда, 1967; Сотовый мёд, 1971; Башкирский мёд, 1979; Чак-чак. Урожайный год, 1988; У пчеловода; 1988). Ugyanazt a témát többször is megfestette (ezért a képcímek is gyakran ismétlődnek).
3) Расположите названия изображений в алфавитном порядке. Sorolja betűrendbe a képcímeket!
___________________________________________________________________________________
Ключ: Аромат мёда │ Башкирский мёд │ Сотовый мёд │ У пчеловодаЧак-чак. Урожайный год
4) Képes lapok
5) Végszó
жужжание ’dongás, zúgás, zizegés, döngicsélés, zümmögés’
A hangutánzó жужжать ’dong, zúg, zizeg, döngicsél, zümmög’ igéből képzett főnév.
По жужжанию пчелы можно было следить за её полётом. │ Дикие пчёлы с жужжанием кружились возле дупла.
◙ ◙ ◙
A digitalizáció következtében (vagy eredményeként) gondolkodásmódbeli változás zajlik, hiszen nem csak – vagy nem elsősorban – hagyományos értelemben vett betűkkel, hanem leginkább képekkel szembesülünk. Ezért szorul Márai Sándor (1943-as Füves könyv-beli) „csak az ember olvas” klasszikus megállapítása immár kiegészítésre: csak az ember olvas nyomtatott könyvből és/vagy internetes felületről. És a 20. század második felétől már a mesterséges intelligencia is.
Ezt a technikai-technológiai lehetőséget azonban mindenképpen célszerű hasznunkra fordítani. Így is, mint e vasárnaponként jelentkező, képzőművészeti alkotásokra épülő bejegyzéssorozatban. A képhez illesztett feladatok, kérdések a különböző szövegszintek (szavak, szókapcsolatok, mondatok, bekezdések, szövegegész) megértését segítik.
A meglévő háttértudásunk és a képi információk együttes alkalmazásával ugyanis megerősödik a szó szerinti, az értelmező, a bíráló, az alkotó szövegértésünk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése