A világ leghosszabb vasútvonala

A transzszibériai vasútvonal megépítésének terve már a 19. század közepén felmerült. Az építkezés 1891-ban kezdődött meg, és rekordidő alatt – 1901-re – készült el az első szakasz, amelyen 1903-ban indult meg a forgalom. A vasútvonalat napjainkban is bővítik, korszerűsítik.


A Moszkva–Vlagyivosztok közötti transzszib hossza 9288,2 km: az európai szakasza ~1777, az ázsiai pedig ~7512 km.

Kétféle járat közül lehet választani.
Az első, másod-, harmadosztályú kocsikkal, étkezővel közlekedő Rosszija (поезд «Россия») az orosz vasút egyik legigényesebb járata. A jegy árában benne van az ágynemű; az 1. és 2. osztályon az étkezést – természetesen többletösszegért – a fülkében szolgálják fel. A mozgássérültek számára a hatos kocsi egyik fülkéjét (купе для инвалидов) tartják fenn.
A 100/099-es járat kétnaponta indul. A jegyek olcsóbbak, mert itt csak másod- és harmadosztályú kocsik (вагоны 2-го [купе] и 3-го [плацкарт] классов) vannak. A 100/099-esen a Moszkvától Vlagyivosztokig szóló másodosztályú jegy legalább 22 ezer rubelbe kerül, de harmadosztályon már nyolcezer rubelnél kezdődő jeggyel is lehet utazni (a képen még a 2017. szeptember 22-i jegyárak vannak; a 2017-es orosz átlagbér 20–35 E rubel volt).

Az utazási idő.
A 100/099-es vonat a Moszkva–Vlagyivosztok közötti utat 167 óra 05 perc, visszafelé 161 óra 11 perc alatt teszi meg; a Rosszija valamivel gyorsabban: Moszkvából Vlagyivosztokig 144 óra 10 percet kell vonatozni, a visszaút 146 óra 03 percig tart. Ez a hatnapnyi utazás is garantálja a tengerészjárást! Aki pedig turisztikai céllal választja az utat, annak a tizenöt napos, városnézős vonatozást ajánlják.

A vonat 120 helyen áll meg. 
Főbb állomások (ключевые станции), a Moszkvától való távolság és az utazási idő megjelölésével ([ч] час ’óra’, [м.] минута ’perc’, [д.] день ’nap’):
МОСКВА → ВЛАДИМИР: 209 км; 2 ч 50 м.
→ НИЖНИЙ НОВГОРОД: 418 км; 6 ч
→ ПЕРМЬ: 1484 км; 19 ч 45 м.
→ ЕКАТЕРИНБУРГ: 1842 км; 1 д. 1 ч 20 м.
→ ТЮМЕНЬ: 2258 км; 1 д. 6 ч
→ ОМСК: 2607 км; 1 д. 13 ч 20 м.
→ НОВОСИБИРСК: 3255 км; 1 д. 21 ч 25 м.
→ КРАСНОЯРСК: 4050 км; 2 д. 9 ч
→ АНГАРСК: 5046 км; 3 д. 1 ч 17 м.
→ ИРКУТСК: 5107 км; 3 д. 2 ч 15 м.
→ БАЙКАЛЬСК: 5224 км; 3 д. 4.ч 35 м.
→ УЛАН-УДЕ: 5536 км; 3 д. 9 ч
→ ЧИТА: 6189 км; 3 д. 19 ч
→ ХАБАРОВСК: 8288 км; 4 д. 10 ч 10 м.
→ ВЛАДИВОСТОК: 9050 км; 5 д. 23 ч 20 м.

A transzszibériai vasút fővonala Moszkvát köti össze Vlagyivosztokkal – de van néhány elágazása is: a transzmongóliai vonal Pekingig vezet, a Bajkál mellett halad a transzmandzsúriai, jelentős a teherforgalom a BAM-on.

Rövid (videós) ismertető (a szövegértést az egyszerű feliratok segítik).

Transzszibériai expressz (1977)
«Транссибирский экспресс». Mihalkov rendezte, egy négyrészes kalandfilm második darabja.

(Nem tévesztendő össze a 2008-as, Transz-Szibéria [oroszul szintén «Транссибирский экспресс»] című, brit–spanyol–német bűnügyi thrillerrel.)

Visszatekintő
Nem költészet, hanem valóság
Egy szó, mint száz…
Mozdonymúzeum
A világ különleges tava
Nemcsak tó, hanem tenger is a Bajkál
A Bajkál lánya

ЗАПОМИНАЛКА
Российские железные дороги [РЖД]
Oroszországi Vasutak
Транссибирская железнодорожная магистраль [Транссиб]
Transzszibériai vasútvonal
Байкало-Амурская магистраль [БАМ]
BAM
вагон
kocsi
купе (seml. nem; nem rag.)
fülke

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

18 karikás

Nagy Péter Moszkvában

Szoborrá vált betű