Szóval kép? Kinn és benn
A Nobel-díjas Jon Fosse A másik név prózájában olvastam: „…a képet nem könnyű teljesen megérteni” (Kalligram, 2023, 31.).
Ivan Csujkov (Иван Чуйков [1935 –2020]) egyszerűségükkel meghökkentő képeit sem könnyű teljesen megérteni.
1) Интерьёр vs экстерьёр. Belső vs. külső
Ugye, Önökben is felidéződött József Attila Eszmélet-verse?
Im itt a szenvedés belül, / ám ott kívül a magyarázat.
Страданье – вот оно, внутри, / причина – там она, снаружи. («Раздумье» Йожефа Аттилы — перевод Г. Ефремова)
Pszichológiai tesztként alkalmazva a festményt, adódik a kérdés: milyen valóságelemek tartoznak a „kint”-hez és a „bent’-hez?
Что находится снаружи и внутри на картине?
2) Иллюзия vs реальность. Illúzió vs. valóság
Csujkov címadása nem változatos, de annál árulkodóbb. A lecsupaszított megnevező cím nem képre akasztott címke, hanem az alkotás folytatása, szerves része. Így van ez a kifordítom-befordítom világ töredékességét hangsúlyozó cím nélküliekkel (Без названия), részletekkel (Фрагмент), és így az Ablak-sorozat titkokat rejtő felületeivel.
Расскажите, что или кто находится за окнами, что там происходит.
Ne szalasszák el megtekinteni a Csujkov-válogatást (legalább itt)!
3) Képes lapok
4) На заметку
иллюзия ’illúzió’
Ha a „magyar” ’illúzió’ иллюзия, a ’koalíció’ коалиция, akkor az ’absztrakció’ __________, az ’akció’ __________, a ’muníció’ __________, az ’opció’ __________, a ’porció’ __________, a ’reprodukció’ __________, a ’revolúció’ __________, a ’tradíció’ __________.
Отложите на время самые серьезные дела и не живите иллюзиями, что все образуется само собой, без дополнительных усилий. │ По поводу роли монумента Минину и Пожарскому никогда не было иллюзий — его не трогали даже тогда, когда боролись с памятниками эпохи царизма.
◙ ◙ ◙
A digitalizáció következtében (vagy eredményeként) gondolkodásmódbeli változás zajlik, hiszen nem csak – vagy nem elsősorban – hagyományos értelemben vett betűkkel, hanem leginkább képekkel szembesülünk. Ezért szorul Márai Sándor (1943-as Füves könyv-beli) „csak az ember olvas” klasszikus megállapítása immár kiegészítésre: csak az ember olvas nyomtatott könyvből és/vagy internetes felületről. És a 20. század második felétől már a mesterséges intelligencia is.
Ezt a technikai-technológiai lehetőséget azonban mindenképpen célszerű hasznunkra fordítani. Így is, mint e vasárnaponként jelentkező, képzőművészeti alkotásokra épülő bejegyzéssorozatban. A képhez illesztett feladatok, kérdések a különböző szövegszintek (szavak, szókapcsolatok, mondatok, bekezdések, szövegegész) megértését segítik.
A meglévő háttértudásunk és a képi információk együttes alkalmazásával ugyanis megerősödik a szó szerinti, az értelmező, a bíráló, az alkotó szövegértésünk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése