Szóval kép? A múlt század elejéről

Natalja Goncsarova az orosz századforduló és avantgárd megkerülhetetlen alkotója. Korai munkáit leginkább az Henri Matisse (Матисс) képviselte fauvizmus (фовизм — от слова ’дикие ~ vadak’), ez a nehezen besorolható – posztimpresszionista, szecsessziós, népművészeti, expresszionista jegyeket ötvöző – festészeti irányzat jellemzi.
Az orosz kortárs zenét, festészetet, balettet Nyugat-Európával, Amerikával megismertető Gyagilev (Сергей Павлович Дягилев) hívására az 1910-es években elhagyja az országot, és a Nyugaton (vendég)szereplő Orosz Balett (труппа «Русский балет Дягилева» в Париже) számára, majd a későbbiekben további színházakban készít a régi orosz festészeti hagyományok felelevenítésével színpad- és kosztümterveket.


1) Наталья Гончарова «Бабы с граблями». Goncsarova: Nők gereblyével
Az 1907-ben keletkezett, vidéki témát megjelenítő képet – az erős kontúrok, valamint a (szinte) keverés nélküli, telített színek ellenére – a két ikonszerű nőalak szimmetrikus mozdulatai dinamikussá, mégis könnyed ritmusúvá teszik.  
    Какие цвета использует Гончарова?
    Сколько баб на картине?
    Сколько у них граблей?
    Что находится на заднем плане картины?
    Какое, по-вашему, время года?

2) Képes lapok

3) На заметку
     грабли  ’1. gereblye; 2. mancs, pracli [durva]
A грабить ’1. rabol, fosztogat; 2. gereblyéz [rég., mai: грести, сгребать что-либо граблями] ige képzett alakja (szlk.: hrabať > hrable). Csak többes száma van: гра́бли, гра́бли, гра́блей/гра́бель, гра́блям, гра́блями, о гра́блях. Ручные деревянные грабли — для уборки сена, зерновых культур в сельхозработах; а металлические — для обработки почвы, сгребания листьев в индивидуальном садоводстве.
Пока дом нагревается, самое время заняться участком — сгрести граблями прошлогоднюю листву, убрать нападавшие ветки, спилить то, что засохло. │ Корреспондент поработал граблями в детском парке. 

◙ ◙ ◙
A digitalizáció következtében (vagy eredményeként) gondolkodásmódbeli változás zajlik, hiszen nem csak – vagy nem elsősorban – hagyományos értelemben vett betűkkel, hanem leginkább képekkel szembesülünk. Ezért szorul Márai Sándor (1943-as Füves könyv-beli) „csak az ember olvas” klasszikus megállapítása immár kiegészítésre: csak az ember olvas nyomtatott könyvből és/vagy internetes felületről. És a 20. század második felétől már a mesterséges intelligencia is.
Ezt a technikai-technológiai lehetőséget azonban mindenképpen célszerű hasznunkra fordítani. Így is, mint e vasárnaponként jelentkező, képzőművészeti alkotásokra épülő bejegyzéssorozatban. A képhez illesztett feladatok, kérdések a különböző szövegszintek (szavak, szókapcsolatok, mondatok, bekezdések, szövegegész) megértését segítik.
A meglévő háttértudásunk és a képi információk együttes alkalmazásával ugyanis megerősödik a szó szerinti, az értelmező, a bíráló, az alkotó szövegértésünk.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

18 karikás

Így kezdődik… az átfogó életrajz

„Majd elkészül a sok fagyi…” (Lackfi János)