Szóval kép? Nem, ez szobor

Méghozzá egy különleges moszkvai szobor.


1) Тело и голова. Test és fej
A 20. századi orosz sanzonénekes (русский шансонье) Alekszandr Vertyinszkij 1889-ben (2024-hez viszonyítva: 135 éve) született, és 1957. május 21-én hunyt el. 
Moszkvában egy emléktábla és egy szobor őrzi a nevét. Pontosabban csak a tábla… mert az 1918-ban felavatott, Bozsedomkán található kórházépület előtt álló szobor Dosztojevszkijnek állít emléket. 
Közismert tény, hogy Vertyinszkij számos esetben állt modellt a szobrász Szergej Merkurovnak. Így történt ez 1914-ben is, amikor a Dosztojevszkij-emlékmű készítésekor az író testét – kivéve a fejet – Vertyinszkijről formázta meg a művész.

Erről jut eszembe… tanártársam mesélte
1980-as évek, gimnáziumi tanulmányi kirándulás Egerben. 
Gárdonyi Géza várbeli sírja a fejfán lévő, végakarat szerinti Csak a teste felirattal. A koszorúzást követően az egyik diák őszinte érdeklődéssel megkérdezte: Tanárnő, ha ez csak a teste, akkor hol van Gárdonyi feje?

2) Вертинский в граните. Szoborként
Памятник Фёдору Михайловичу Достоевскому находится перед зданием Мариинской больницы (по-другому: перед лечебницей на Божедомке). Достоевский родился здесь, на казённой квартире в больнице, в которой работал его отец. 
Скульптор Сергей Меркуров изваял Достоевского, для которого позировал Вертинский-натурщик.
    Miből készült a szobor?
    Miért került az emlékmű a kórházépület elé?
Подсказка: fekete gránitból │ e kórház területén lévő szolgálati lakásban született D. (az apja a kórház orvosa volt)

3) Александр Вертинский. Alekszandr Vertyinszkij dalai
 
4) Képes lapok

5) На заметку
     Божедомка  ’a Kremltől északra található moszkvai városrész’
Nevét arról az intézményről és temetőről (божий дом ’isten háza’) kapta, ahol a nincstelen, ismeretlen elhunytakat temették el. 
A helyet az 1771-es pestisjárványt követően bezárták, de a név megmaradt. A 19. századtól számos intézmény, többek között kórház (itt volt orvos D. apja), leánynevelde is épült itt.  
Федор Достоевский родился 30 октября 1821 года в Москве на улице Новая Божедомка, в правом флигеле Мариинской больницы для бедных Московского воспитательного дома. │ В мобильном приложении «Узнай Москву» появилось несколько тематических прогулок. Это разнве маршруты и аудиогид «Достоевский в Москве: детство на Божедомке».

◙ ◙ ◙
A digitalizáció következtében (vagy eredményeként) gondolkodásmódbeli változás zajlik, hiszen nem csak – vagy nem elsősorban – hagyományos értelemben vett betűkkel, hanem leginkább képekkel szembesülünk. Ezért szorul Márai Sándor (1943-as Füves könyv-beli) „csak az ember olvas” klasszikus megállapítása immár kiegészítésre: csak az ember olvas nyomtatott könyvből és/vagy internetes felületről. És a 20. század második felétől már a mesterséges intelligencia is.
Ezt a technikai-technológiai lehetőséget azonban mindenképpen célszerű hasznunkra fordítani. Így is, mint e vasárnaponként jelentkező, képzőművészeti alkotásokra épülő bejegyzéssorozatban. A képhez illesztett feladatok, kérdések a különböző szövegszintek (szavak, szókapcsolatok, mondatok, bekezdések, szövegegész) megértését segítik.
A meglévő háttértudásunk és a képi információk együttes alkalmazásával ugyanis megerősödik a szó szerinti, az értelmező, a bíráló, az alkotó szövegértésünk. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

18 karikás

Több a kelleténél

Így kezdődik… a mesékkel tele könyv