„Vagány legény ha szépszerén bezörget itt, e csöndes házban oltalmat talál...”

Az idézett Garai Gábor-románcrészlet a Hattyúdal című, 1963-as magyar filmből való, amelynek alaphelyzete felidézi a magyarul ’vityilló’-ként fordított orosz mesét, vagyis a «Теремок»-ot.

A «Теремок» rajzfilmben Jurij Vasznyecov – az Aljonuska-festő Viktor Mihajlovics Vasznyecov leszármazottjának – rajzait használták fel.

«Теремок» 
→ на русском языке (первый вариант, второй вариант); 
→ на венгерском языке (A vityilló, Áprily Lajos fordítása).

A mesének számos szöveg- és képes változata van. 
Melyikhez készült az illusztráció:
a) az első szöveghez (вариант 1);
b) a második szöveghez (вариант 2);
c) a rajzfilmhez (мультик);
d) egy képes szövegváltozathoz (рисунок)?

A gazdag oroszmese-válogatás segít abban, hogy megismerjük – és alkalmazzuk – a legfőbb mesekezdő és -záró formákat is.

→ Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy…
– Жили-были старик да старуха ~ старик со старухой; дедушка да бабушка; муж с женой; коза с козлятами… 
→ Hetedhét országon is túl…; az Óperenciás-tengeren is túl…
– За тридевять земель, в тридесятом государстве жил – был царь с царицею, детей у них не было. В некотором царстве, в некотором государстве жил да был царь с царицею, у него было три сына.
→ Itt a vége, fuss el véle…
– Вот и сказке  конец, а кто слушал – молодец! 
→ Azután boldogan éltek, míg meg nem haltak…
– После того они жили вместе и долго и счастливо; и стали они жить-поживать да горя не знать.