Így kezdődik… a rémtörténet
Az orosz nyelven író belarusz Vlagyimir Korotkevics 1958-ban elkészült, 1964-ben kiadott regénye nem a műfaj (hiszen ez egyértelmű volt), hanem a 2023-ban megjelentetett magyar fordítás miatt vált rémségessé.
Az Aposztróf Kiadó nyomtatványa végtelenül nagy jóindulattal nevezhető könyvnek. A tördelés az 1990-es évek word-ismereténél megrekedt szinten készült el. A magyar szöveg (bár a kolofon a lektor és a fordítást eredetivel egybevető személy nevét is feltünteti) gondozatlan maradt, számos helyen a réges-régi iskolai dolgozatok kiizzadt fordításpróbálkozásai kísértenek. Példátlanul hagyott megjegyzésem valóságtartalmáról könnyedén meggyőződhet bárki, aki belekukkant e fényes borítójú, összegereblyézett 220 oldalba.
Az Aposztróf Kiadó nyomtatványa végtelenül nagy jóindulattal nevezhető könyvnek. A tördelés az 1990-es évek word-ismereténél megrekedt szinten készült el. A magyar szöveg (bár a kolofon a lektor és a fordítást eredetivel egybevető személy nevét is feltünteti) gondozatlan maradt, számos helyen a réges-régi iskolai dolgozatok kiizzadt fordításpróbálkozásai kísértenek. Példátlanul hagyott megjegyzésem valóságtartalmáról könnyedén meggyőződhet bárki, aki belekukkant e fényes borítójú, összegereblyézett 220 oldalba.
Így tehát a Sztah király szörnyű vadászata (Владимир Семёнович Короткевич «Дикая охота короля Стаха») nem a könyvség, hanem a világirodalmi párhuzamok alapján lett a mai bejegyzés tárgya.
1) Первое предложение. Az első mondat
Я ехал из губернского города М. в самый глухой уголок губернии на наёмном возке, и моя экспедиция подходила к концу.
M. kormányzósági városból mentem egy bérelt kocsival a kormányzóság legtávolabbi sarkába. Expedícióm a vége felé közeledett.
(Vlagyimir Korotkevics: Sztah király szörnyű vadászata. Aposztróf Kiadó, 2023. 13., ford.: dr. Horváth Iván)
2) Город N. N. városa
Különösen a 19. század orosz prózájában (Gogol, Csehov, Turgenyev, Dosztojevszkij műveiben) gyakori az N. mögé bújtatott helyszínmegjelölés, de a 20. század írói (például Ilf és Petrov) is alkalmazzák ezt a toponimát.
De mire utal(hat) a belarusz szerző M. városneve?
(a) Moszkvára?
(b) Minszkre?
(c) Magadánra?
Ключ: b
3) Реальность и вымысел. Valóság és fikció
Az orosz nyelvű szakirodalom előszeretettel kapcsolja Korotkevics elbeszélését Umberto Eco A rózsa neve (Умберто Эко «Имя Розы», 1980) történelmi rejtélyéhez. Arthur Conan Doyle A sátán kutyája (Артур Конан Дойл «Собака Баскервилей», 1902) című misztikus krimijét pedig egyenesen a Sztah-történet előképeként jelöli meg. Az irodalmi reminiszcenciák kedvelőinek én meg felajánlom Szerb Antal A Pendragon legenda című titokzatos remekét (Антал Серб «Легенда Пегдрагона», 1934).
4) Первый советский мистический триллер. Az első szovjet misztikus thriller
«Дикая охота короля Стаха» — по мотивам одноименной повести белорусского писателя Владимира Короткевича.
A Korotkevics-kísértethistória 1979-ben készült filmváltozata
5) Visszaolvasó
6) Végszó
ужас ’rettegés, borzalom, félelem, szörnyűség; őrjítő!, szörnyű!’
A társalgási stílusban gyakori a meghökkenést, meglepetést kifejező, felkiáltásszerű Ужас! használata.
Мы посмотрели фильм ужасов онлайн в хорошем качестве. Ужас какой!
.png)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése