Szóval kép? Halas csendélet
A csendélet mint festészeti műfaj virág- és gyümölcskompozíciókat, tárgyakat és (ember kivételével) élőlényeket jelenít meg, melyeknek az elsődleges jelentésükön kívül lehet másodlagos, allegorikus üzenetük is. Akárcsak Britov (1925–2010) olajképén a Jézusra utaló halnak.
1) Ким Николаевич Бритов «Натюрморт с рыбой». Britov: Halas csendélet [csendélet hallal]
Az elismert, de alapvetően tájképfestő Britov képei a Tretyjakov-galérián kívül számos országban is megtalálhatók. Ez a csendélete 1974-ben készült.
Что (кроме рыб) изображено на этом натюрморте?
Какие цвета использовал художник?
Какими красками написал Бритов свой натюрморт?
Акварелью? Акрилом? Гуашью? Маслом? Пастелью? Темперой? Тушью? Углем?
2) Оригинальное и искусственное. Eredeti és mesterséges
A Kandinsky-platformon – orosz nyelvű prompttal – készíttettem el a Britov-csendélet két MI-változatát.
Hasonlítsák össze az eredetit a mesterséges intelligencia által generáltakkal!
3) Képes lapok
4) Végszó
натюрморт ’csendélet’
Az orosz szó a francia nature morte ’мёртвая природа ~ halott természet’ átvétele, míg a magyar a német Stilleben (az angolban still life) ’csendes, békés élet’ kifejezés tükörfordítása.
Это чудесный натюрморт на красной скатерти. Что касается голландских натюрмортов XVII века? Это не просто красивые вазы с цветами, это загадки, где у каждого цветка и предмета своё значение.
◙ ◙ ◙
A digitalizáció következtében (vagy eredményeként) gondolkodásmódbeli változás zajlik, hiszen nem csak – vagy nem elsősorban – hagyományos értelemben vett betűkkel, hanem leginkább képekkel szembesülünk. Ezért szorul Márai Sándor (1943-as Füves könyv-beli) „csak az ember olvas” klasszikus megállapítása immár kiegészítésre: csak az ember olvas nyomtatott könyvből és/vagy internetes felületről.
Ezt a technikai-technológiai lehetőséget azonban mindenképpen célszerű hasznunkra fordítani. Így is, mint e vasárnaponként jelentkező, képzőművészeti alkotásokra épülő bejegyzéssorozatban. A képhez illesztett feladatok, kérdések a különböző szövegszintek (szavak, szókapcsolatok, mondatok, bekezdések, szövegegész) megértését segítik.
A meglévő háttértudásunk és a képi információk együttes alkalmazásával ugyanis megerősödik a szó szerinti, az értelmező, a bíráló, az alkotó szövegértésünk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése