Rettenetes vagy rettegett, netán félelmetes volt az első orosz cár?

Грóзный/Groznij – ez a csecsen főváros neve, és ezt a névkiegészítőt viseli IV. Iván orosz uralkodó is. A szó jelentése ’félelmetes, rémes, rettenetes’. A közismert Rettegett Iván titulust a magyar nyelvű szakirodalom a szójelentéshez közelebb álló ’rettenetes’-sel vagy ’félelmetes’-sel cseréli fel (l.: Szvák Gyula: Iván, a félelmetes. Gondolat, 1985).

Pontosan 470 évvel ezelőtt, 1547-ben Ivan Vasziljevics felveszi a Государь, Царь и Великий Князь всея Руси címet, és így lesz az akkor tizenhét éves uralkodóból az első orosz cár (trónja a Mindennapi orosz 2017. augusztus 20-i bejegyzésének képén). 1530. augusztus 25-én (ma lenne a születésnapja) született a Moszkva melletti Kolomenszkojéban, amely jelenleg igen kedvelt kiránduló- és pihenőhely (temploma az UNESCO világörökség-listáján szerepel).

1. Különböző művészeti ágak kedvelt témája IV. Iván félelmetes uralkodása és a megszokottól eltérő, feleségeit, családtagjait nem kímélő, rémes magánélete.

1.1. Repin a Rettegett Iván és fia 1581. november 16-án («Иван Грозный и сын его Иван 16 ноября 1581 года» [или «Иван Грозный убивает своего сына»] című munkáját 1885-ben fejezte be; a Tretyjakov-képtárban tekinthető meg (хранится в Государственной Третьяковской галерее в Москве).

Nemcsak a festmény témája, hanem az elfogadása körüli események is tragikusak. A képet III. Sándor cár betiltotta; 1913-ban egy ikonfestő három helyen felhasította a festményvásznat; 2013-ban egy politikai csoport azt kérte, hogy ez az alkotás ne szerepeljen a képtár állandó kiállításán. Indokuk az volt, hogy a kép történelmietlen. A történészek ugyanis kétféleképpen magyarázzák a cárevics halálát. Az egyik értelmezés szerint – ezt festette meg Repin – a cár ölte meg fiát (kettős indítékkal: egyrészt tartott attól, hogy a cárevics a hatalmára tör; másrészt méregre gerjedt, és bántalmazta az előtte – három réteg ruha helyett csak egyben, tehát – tiszteletlenül megjelenő, várandós menyét). A másik magyarázat szerint Iván cár fia természetes halállal halt meg. Egy azonban biztos: a Repin-alkotás továbbra is a Tretyjakov-képtárban van és marad.

1.2. Orhan Pamuk Nobel-díjas író A piros hajú nő című (Helikon, 2016) regényének egyik központi motívuma az apa-fiú kapcsolat. A perzsa Rusztem és Szuhráb történetéhez és ábrázolásához hasonlítva Pamuk így jellemzi a festményt (139.): „A fiával végző uralkodó az a kegyetlen és erőszakos Iván cár volt, aki az orosz államot alapította, és akiről később Eisenstein filmet készített (Rettegett Iván), Sztálin pedig annyira szeretett. A festményből áradó erőszak és megbánás s a kép egyszerű tisztasága furcsa módon az állam könyörtelen erejét juttatja eszembe.” 

1.3. Bulgakov 1936-ban írta meg, de csak 1965-ben jelent meg az Iván, a rettentő (eredeti címe: «Иван Васильевич») színműve. A fantasztikumot groteszkkel elegyítő szatirikus-filozófiai komédia időutazás, hiszen a címszereplő a 16. századból a 20.-ba érkezik…

Film is készült belőle 1973-ban: «Ива́н Васи́льевич меня́ет профе́ссию» (Ivan Vasziljevics szakmát vált); magyarul Halló, itt Iván cár! címen mutatták be.

2. Szócsalád
царь ’cár’; царевич ’a cár fia’; царевна ’a cár lánya’; царица ’1. cárné; 2. cárnő’