Szóval kép? Egy naiv festő munkája

November ötödikéhez régi (más országokba is eljutott) orosz hagyomány kapcsolódik. A Jákob-napi őszbúcsúztató szokásos népi játéka volt az ún. döngicsélés (жужжаниепчелиная игра). Úgy tartották, ha ezen a napon minél több mézet eszik a ház népe, akkor annál hangosabban tudja utánozni a méhzümmögést. És minél hangosabb az így keletkezett méhzsongás, annál nagyobb lesz tavasszal a méhrajzás, ősszel pedig gazdagabb a méztermés.
Ám az is valószínű, hogy akkor volt intenzívebb a méhzümmögés, ha nemcsak medovikot (медовик) és csakcsakot (чач-чак) majszolgattak, hanem mézes teát (чай с мёдом) és egy kis medovúhát (медовуха) is kortyolgattak közben… 


1) Живопись и пчеловодство. Festészet és méhészkedés
    Kaptár, méz, méhes, méh… (klasszikus) orosz festményeken – sokféle változatban
 
2) Излюбленная тема  — мёд. A méz mint kedvelt téma
Agyija Szitgyikova (Адия Хабибулловна Ситдикова, 1913–2000) baskír származású festő, Érdemes Művész és a Népművészet Mestere (Заслуженный и Народный художник Башкортостана).
Képeinek visszatérő motívuma a méz (Аромат мёда, 1967; Сотовый мёд, 1971; Башкирский мёд, 1979; Чак-чак. Урожайный год, 1988; У пчеловода; 1988). Ugyanazt a témát többször is megfestette (ezért a képcímek is gyakran ismétlődnek).

3) Расположите названия изображений в алфавитном порядке. Sorolja betűrendbe a képcímeket!
    ___________________________________________________________________________________
Ключ: Аромат мёда │ Башкирский мёд │ Сотовый мёд │ У пчеловодаЧак-чак. Урожайный год

4) Képes lapok

5) Végszó
     жужжание  ’dongás, zúgás, zizegés, döngicsélés, zümmögés’
A hangutánzó жужжать ’dong, zúg, zizeg, döngicsél, zümmög’ igéből képzett főnév.
По жужжанию пчелы можно было следить за её полётом. │ Дикие пчёлы с жужжанием кружились возле дупла.

◙ ◙ ◙
A digitalizáció következtében (vagy eredményeként) gondolkodásmódbeli változás zajlik, hiszen nem csak – vagy nem elsősorban – hagyományos értelemben vett betűkkel, hanem leginkább képekkel szembesülünk. Ezért szorul Márai Sándor (1943-as Füves könyv-beli) „csak az ember olvas” klasszikus megállapítása immár kiegészítésre: csak az ember olvas nyomtatott könyvből és/vagy internetes felületről. És a 20. század második felétől már a mesterséges intelligencia is.
Ezt a technikai-technológiai lehetőséget azonban mindenképpen célszerű hasznunkra fordítani. Így is, mint e vasárnaponként jelentkező, képzőművészeti alkotásokra épülő bejegyzéssorozatban. A képhez illesztett feladatok, kérdések a különböző szövegszintek (szavak, szókapcsolatok, mondatok, bekezdések, szövegegész) megértését segítik.
A meglévő háttértudásunk és a képi információk együttes alkalmazásával ugyanis megerősödik a szó szerinti, az értelmező, a bíráló, az alkotó szövegértésünk.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

18 karikás

Ötvenéves a BAM

Diskurzusjelölő mint olyan