Így kezdődik… a ballada
Az olvasó Zsukovszkij (Василий Андреевич Жуковский [1783–1852]) nevét a szentimentalizmus kedvelt verses műfajához, a balladához köti, a balladát pedig a Szvetlána címűhöz. (Címkénr: Szvetlána; névként: Szvetlana.)
Ez a Szvetlána ballada kapcsolja össze Karl Pavlovics Brjullov (Карл Павлович Брюллов [1799 –1852]) és Zsukovszkij nevét a pályaképükben; de az életutukban is van egy szomorú találkozási év.
És harmadikként meg kell említeni Puskint is (Александр Сергеевич Пушкин [1799–1837]), akinek irodalmi pályáját Zsukovszkij támogatta, és aki ennek révén – és születési éve alapján – Brjullovhoz is kötődik.
1) Одно из самых популярных произведений. Egy népszerű műalkotás
A Szvetlána ballada trocheikus (хорей ~ трохей [– υ]) verselésű, szonettel megegyező sorszámú, de a petrarcai és a shakespeare-i szonettől eltérő (aBaBcDcDeeFggF) rímképletű strófákból áll.
Напишите рифмовку русскими буквами. Váltsa át oroszra a rímképletet!
Ключ: аБаБвГвГддЕжжЕ
Найдите опечатку. Az első strófában van egy sajtóhiba. Melyik szóalakban?
Ключ: крещенский
A Szvetlana (Светлана) nevet Alekszandr Vosztokov (Александр Христофорович Востоков) költő-tudóstól kölcsönözte Zsukovszkij. Puskin pedig – hálából – az Anyegin (Евгений Онегин) több szöveghelyén is utal a balladára (a balladából vett mottóval; Szvetlána cselekedeteit megemlítve — например: эпиграф к главе 5; глава 5, строфа X). Van olyan irodalmár is, aki az ún. Anyegin-strófa „ősét” a Zsukovszkij-féle szakaszelrendezésben véli felfedezni (по этой мысли «онегинская строфа» возникла под влиянием необычной строфы Жуковского).
Az idézetek forrása: Klasszikus orosz költők I., Európa Könyvkiadó, 1978, 119–121.); В. А. Жуковский «Светлана»; А. С. Пушкин «Евгений Онегин»; Москва, 1966, 135, 136; художник ‒ Л. И. Тимошенко
2) Visszaolvasó
Megjegyzések
Megjegyzés küldése